-
Muveszetek,jo borok, kilett hippik es vicces veletlenek Volgye
Ha fesztiválokról beszélünk, mindenkinek Sziget, Volt, Sound és a többi „igazi” fesztivál jut eszébe. Persze nekem is, pedig vannak még olyanok, ahova a különleges hangulat miatt mindenképp megéri legalább egyszer ellátogatni. Van egy völgy néhány szép kis falucskával, ahol egy hétig a gumicsizmás parasztbácsikon kívül jó néhány fesztiválozó is borozgat a pincékben, és még a buszmegállókban is kiállítás nyílik. Furcsa dolgok történhetnek ilyenkor Kapolcs környékén, a Művészetek Völgyében.
Először pár évesen voltam itt, amikor még a játszóterek érdekeltek és nem a kocsmák, mégis kevesebbre emlékszem belőle, mint a tavalyiból. Az egészet úgy kell elképzelni, hogy néhány falucskát 1-2 hétre egy nagy, kiállításokkal teli fesztivállá rendeznek át. A gazdasszonyok kertjeiből sátrazóhely, az istállókból állatsimogató, és minden nagyobb házból kiállító- vagy előadóterem lesz. A kertekben boros bodegák árulják a jobbnál jobb nedűket, a zöld kocsma udvarán pedig egy kemence is felépül, ahol egész nap sütik a kenyérlángost.
Az esemény „főfaluja” Kapolcs, tavaly itt dolgoztam, méghozzá körhintapörgető logisztikai szakmenedzserként (az ügyfeleknek csak „hintás bácsi”). Egy néni kertjében volt felállítva az objektum, ahol körülöttünk egy egész kommuna épült. Voltak testfestők, ékszerárusok, íjászat, zene és játékos előadások a gyerkőcöknek. A többiek mind árusok és zenészek voltak, tipikusan olyan emberek, akiknek volt mit mesélnie egy jó sör és a tábortűz mellett a munka végeztével. Napközben végig dolgoztunk, ha viszont csak fesztiválozni jön az ember, akkor elég sok lehetőség van a jó időtöltésre.
A galériákba mindenképp érdemes ellátogatni, találunk mindent, a szép tájképektől az érdekes kortárs alkotásokig, amik azt se tudod, mit akarnak ábrázolni, de jók. Érdekes előadásokat hallgathatunk mindenféle emberektől többek között a vidéki élet olyan csodáiról, amiket kár lenne veszni hagyni. Kipróbálhatunk mindenféle falusi mesterséget, az agyagozástól a nemezelésen át a kovácsolásig. Ezen kívül a környék tökéletes egy kis túrázásra, lepkehajkurászásra vagy szerelmetes romantikás ingyombingyomra. Gyakorlatilag ki lehet próbálni, milyen lehet gondtalan hippiként élni a természet lágy ölén, egy kis művészettel megfűszerezve. Azért nem élnék így, de kipróbálni mindent érdemes, ettől lesz az élet érdekes.
Na és most mesélek egy kicsit arról is, hogy mi folyik a Völgyben esténként. Bor folyik. Viccet félretéve, azért én sem dolgozni mentem oda, hanem minden nap megkeresni a pénzt az estére. Naponta egy nagyobb koncert van, a szokásos híres magyar zenekarok közül valaki. Megmondom őszintén, nem igazán szoktam eljárni ezekre – ez a hely inkább a spontán bulikról és az ismerkedésről szól, amit persze a kocsmákban művelhet a legegyszerűbben az ember. Vannak szép lányok, vicces lezüllött hippi formák és egy fickó, aki úgy néz ki, mint Zohan kövéren és azt állítja, hogy a járdaszegély a világegyetem lényege. Vele egyébként tavaly előtt a Sziget bejáratánál is sikerült összefutnom. Azt kívánom, bárcsak emlékeznék az összes történetre, amit a Völgyben érdekesnél érdekesebb emberektől hallottam. A szerelmes pártól, akik körbeutazták egy Volkswagen T2-esen (ismertebb nevén hippibusz) Amerikát, vagy az amatőr pornós csapattól, akikkel úgy ismerkedtem meg, hogy be akartak vonni a forgatásba. Persze nemet mondtam, de legalább már elmondhatom magamról, hogy felkérte pornózni.
Szóval aki nyitott az új dolgokra, az mindenképp próbálja ki ezt a kis fesztivált. Sajnos a pénzük nekik is egyre fogy, a felhozatal egyre gyengébb, de azért egy csomó jó dolog és a sokféle furcsa ember mindig megmarad. Csak ne csodálkozzatok, ha egy végigtáncolt cigánykoncert után mezítláb rohangáltok az út közepén a szakadó esőben, vagy ha épp a 16-odik embert húzzátok fel a szénabála tetejére, hogy megtudjátok, valójában hányan is férnek el egy ilyenen. Igazából, ne csodálkozzatok semmin.
Chris
