-
Turulporkolt
Két dolog van, amit állandóan csinálok. Mindkettőt a számmal. Az egyik az evés, a másik a társadalom kritizálása. Tudom, nem szép dolog, de akkor is. Nagynéném ezt jól tudja, ezért egy évvel ezelőtt hozzám vágott egy olyan könyvet, ami erről a kettőről szól – egyszerre. Krzysztof Vargáról van szó, egy kortárs lengyel íróról, aki fél életét Magyarországon töltötte. És nem utolsó sorban eszméletlenül ír. Ha a kezembe veszem, azt mondom, hogy egy magyar gyalázó senkiházi, viszont alaposabban figyelembe véve pont azokról a dolgokról alkot véleményt, amiket mi magunk nem akarunk elfogadni, legyen szó a magyar társadalomról, vagy az egyes emberekről. A büszke jelképeinkről, amiknek a jelentését az emberek kilencven százaléka soha nem hallotta. Vagy magyar ember lusta politizálásáról. Ilyesmikről. A másik összetevő: az eszem-iszom. Krzysztof végigjárta Budapest legeldugottabb helyeit, kiskocsmáit és kifőzdéit. Majd mindezekről úgy ír, hogy még a töltött káposztától is kicsordul a nyálam. Pedig csak egy ötvenhatban szétrobbantott pesti bérház büdös pincéjében, egy piros kockás viaszos terítőről ette. Szóval amolyan gasztronómiai útikalauz, társadalomkritikával és egy kis kortárs lazasággal szervírozva. Zseniális.
Erőssége: úgy beszél rólunk, magyarokról, hogy tökéletesen lát minket mind kívülről, mind belülről.
Gyengesége: előfordul, hogy szárazan ír. Még a zsíros kajákról is.
Ajánlom mindenkinek! Jó étvágyat kiáltok!
Bence
