-
Negyven nap
Noha a vallás elhelyezése a mai nyugati kultúrákban valahol a béka popója körül mozog, mégis fontosnak tartom, hogy szót ejtsünk egyes aktuális szokásról. Európához tartozunk, keresztény hagyományok vesznek körül, lássuk, a böjttel mi a helyzet.Szóval, vallásos vagy istentagadó embereknek is jó tudni: hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt. Negyven nap, ami – elvileg – az önmegtartóztatásról szól. Negyven nap, ami felkészít a Húsvétra. A külsőségek: péntekenként nincs hús, néha napi háromszori kaja, satöbbi. De most el ezekkel. Hogy miért tartom fontosnak a böjtről írni? Azért, mert legyen szó bárkiről, 2012-ben is ugyanúgy beszélnünk kell önmegtartóztatásról, mint néhányezer évvel ezelőtt. Az életvitelünkben, a cigiben, a bulizásban, az ivásban vagy akár a fogyasztásban is kell megállj. Én legalábbis erre figyelek ebben az időben. Nehéz ezt más, hasonló korú, fiatal társaságnak elmagyarázni, mivel az egész értelmetlennek látszik. De nem az. A lényege az elmélyülés. Hogy kicsit mással is törődjünk a fizikai szükségleteken kívül. No meg baromira megtanít elviselni szűkösebb helyzeteket. Én meg persze mivel imádok enni, a péntekek után még nagyobb legénynek is érzem magam.
Nem szeretem, mikor valaki bekategorizál másokat, vagy mások szokásait. Sokat tudunk tanulni egymás kultúráitól, vagy akár a vallásból. (Nem is beszélve arról, hogy sokan még a saját kultúrűnkat sem ismerjük.) Úgy gondolom, érdemes legalábbis időt szánni arra, hogy körülnézzünk: basszus, miért csinálják? Mi okuk van rá? Valami értelme csak van! Biztos vagyok benne, hogy a böjtnél kis agytorna után, rövid időn belül mindenki megtalálhatja azt, amiért visszavehet a tempóból. Amiért elmélyedhet és gondolkodhat. Mert néha ilyen is kell, bármennyire is elragadott bennünket a második féléves külkeres flow. Meg hát, ha ilyen kis dolgokban megy a stop, másban is könnyebben fog menni.
Bence
